A tenyészszemle célja az ebek tenyészengedélyének kiadása, illetve a tenyésztésre nem kívánatos egyedek kiszûrése.
Tenyészszemlére csak FCI által elismert származási lappal rendelkezõ ebek vezethetõk fel.
Tenyészszemlére csak 12 hónapos kort betöltött kutyák nevezhetõk, ettõl való eltérést csak a fajta-gazda szervezet foganatosíthat.
A kutyát a tulajdonos vagy annak megbízottja vezetheti fel.
A tenyészszemlén csak tetovált(azonosítható) egyedek bírálhatók el. Az azonosításhoz a tulajdonos a származási lapot köteles leadni, melybe a bíró szabad betekintést nyerhet. Amennyiben a kutya chippel van ellátva, a tulajdonos köteles leolvasóról gondoskodni. Ha a tenyészszemlére benevezett kutya nem azonosítható, annak okát az illetékes MEOE szervezet köteles kivizsgálni.
A bíró köteles a származási lap visszavonására javaslatot tenni-a származási lap egyidejû megkül-désével-ha a tenyészszemlén bírált kutyáról egyértelmûen kiderül, hogy az nem fajtatiszta. A javas-latot a bírónak egyértelmûen indokolni kell.
A tenyészszemlén láthatóan vemhes szuka nem bírálható el.
A tenyészszemlén az alábbi minõsítések adhatók ki:
1. Tenyésztésre javasolt
Csak azokban a fajtákban, ahol fajtagazda szervezet vagy fajtatanács
mûködik és ezek e minõsítés kritériumait meghatározták. Az Országos
Elnökség engedélyével lehet alkalmazni, pl. fõtenyészszemlén.
2. Tenyészthetõ
Az az egyed, mely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard
elõírásainak megfelel, kiegyensúlyozott idegrendszerérõl tanúbizonyságot
tesz. Basset hound esetében képességvizsga kötelezõ.
3. Tenyésztésre nem engedélyezett
Az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard
elõírásainak nem felel meg, illetve olyan egészségügyi és idegrendszeri
tüneteket mutat, ami egy egészséges tenyészegyednél nem engedhetõ meg.
A "Tenyésztésre nem engedélyezett" minõsítés esetén a tenyészszemle egy éven belül nem ismételhetõ meg, de egy év után is legfeljebb egyszer. Amennyiben a minõsítés ismét “Tenyésztésre nem engedélyezett”, a kutya véglegesen kizárandó a tenyésztésbõl. A bírónak minden egyes kutya minõsítését a bírálati lapon leíró bírálatban, írásban indokolnia kell.
A tenyészszemlén egyedi bírálati lap készül három
példányban, ami leíró bírálatot és a minõsítést, illetve a bíró
aláírását tartalmazza.
Mivel a basset hound munkavizsgára kötelezett fajta, ezért számára a
képességvizsga kötelezõ!
Ennek eredményét a bírálati lapon fel kell tüntetni. A képességvizsga
külön is teljesíthetõ, ebben az esetben ezt igazolni kell.
Basset houndnál csak mindkét feltétel (tenyészszemle és képességvizsga)
együttes megléte esetén teljes a tenyészszemle minõsítés.
A tenyészszemle minden eredményét kötelezõ rávezetni a származási lapra, pecséttel ellátva, a bíróval aláíratva.
KÉPESSÉGVIZSGA
Célja, hogy a kutya legfontosabb örökletes vadászati
adottságait felmérje, ezáltal megállapítsa, hogy az adott egyed
megfelel-e a fajta munkaadottságokra vonatkozó elõírásainak.
A képességvizsga feladata az eb csapakövetési hajlamának vizsgálata.
A képességvizsga egy mesterségesen kialakított csapából áll, mely lehet
vércsapa vagy nyúlvonszalék. Hossza kb.50 m. Amennyiben vércsapáról van
szó, az vérrel erõsebben spriccelt vagy tupfolt, mint a munkavizsgánál.
Vad- vagy szarvasmarhavér használható, csapánként kb.1-1,5 dl. A csapa
elejét mindig meg kell jelölni.
A csapa illetve a vonszalék végén egy kizsigerelt nyulat kell
elhelyezni.
A bírálat során a csapa iránt erõsen érdeklõdõ, azon határozottan induló
és haladó kutya kaphat „Megfelelt” minõsítést.
A kutyát a vezetõ végig vezetõszíjon tartja. A kutya a csapáról
kismértékben letérhet, azonban a vizsga akkor számít sikeresnek, ha a
kutya önállóan, segítség nélkül visszatér.
Nem követelmény a csapa pontos kidolgozása, de a csapa iránti
érdeklõdés, a csapán való elindulás illetve az önállóság alapfeltétel.
Nem hiba, ha a kutya a területen levõ egyéb állatok nyomát is jelzi.
Basset houndok részére a "Tenyészthetõ" illetve a "Tenyésztésre javasolt" minõsítés csak a képességvizsga eredményes teljesítése után adható ki!